11. rész *Miranda szemszöge*

     Andy zihálva ült fel hirtelen, én pedig felriadtam rá. Nagyon ijedtnek tűnt, ezért próbáltam egy öleléssel megvigasztalni, de hirtelen érte, hogy hozzáértem, és azzal a lendülettel lelökött a földre. A nagy puffanás után kacagni kezdtem, ahogy elképzeltem, hogy nézhetett ki a most történtek. Mikor felültem, még akkor is kuncogtam magunkon.
      A reggeli félhomály szinte behozta magával a kinti ködöt a nappaliba. Csípős hideg fogadott, mikor az ablak elé álltam, és kinyitottam azt, és Andy átölelt hátulról.
- Nem fázol édesem?
- Hát már nem. - mosolyogtam, és szembefordultam vele. - Mit álmodtál, hogy így felriadtál? Újraélted a balesetet?
Elkomorodott, és komolyan nézett rám.
- Tehát az nem csak az álom része volt?
Megráztam a fejem, meglepődtem a kérdésén. Elengedett, leült a kanapéra, lehajtotta a fejét.
- Te jó ég...
     Andy lelkiismeret furdalása a baleset miatt nem akart csillapodni. Hiába mondtam neki, hogy minden rendben van már, nem hallgatott rám. Tettünk egy körutat: elmentünk a Black Flowerbe, moziba, mert a párom ragaszkodott hozzá, hogy "jóvá tegye", és mindent ő fizetett.
     A Black Flowerben aztán csörögni kezdett a mobilja; Ashley kijelzőn felvillanó neve láttán már kapott is utána, és felvette.
     - Szia Ash...aha...öhm...ma? Háááát nem tudom... na de.. ahj.. tudooooom.... tudom, hogy már rég csináltuk...
A szemöldököm már a homlokomon is túl húzódott lassan. Az agyam egymás után gyártotta a különböző elméleteket, hogy miről lehet szó: Andy és Ash ágyasok volnának? Régen csináltak együtt valami programot? Elveszem Andyt Ashtől? Van egy közös hobbijuk amit régen űztek? Esetleg Andy és Ashley titokban bútorokat szerelgetnek...(?)
     - Na de máris? Nagyon akarod? ... legalább... legalább várd meg az estét. Jó. Rendben. Na. Szia.
Egyre jobban kikerekedett a szemem az igencsak félreérthető társalgás hallatán, de miután Andy észrevette az arckifejezésemet, és leesett neki, mit mondott, és nevetve elmagyarázta.
     - Ashley fel akar szedni egy csajt... mert... pöppet kanos szegény. De egyedül nem akar menni, szóval a banda itt találkozik este.
      Kipukkadt belőlem a röhögés. És én még arról fantáziáltam, ahogy ők ketten bútort szerelnek...
    
      Sötétedés után a Black Flowerben szokatlanul sok lány volt, amin nem csodálkoztam, ugyanis Ashley - biztos, ami biztos - kiírta Twitterre, hol tölti az estét. A korai órákban BVB armyk jöttek arrafelé fotózkodni, később azonban megjelentek a hölgyek sokaságai. A többség felfújt szájjal, extra rövidre vágott ruhában és iszonyú mélyen dekoltált ruhában jelent meg. Igazság szerint a ruháik színén kívül nem igazán láttam köztük különbséget, és Andy is fogta a fejét.
      - Hogy képes ennyi lány ilyennek kitenni magát csak Ashley miatt? Még csak nem is szépek.
     Volt azonban egy lány, aki különösen tetszett Ashnek. Az ölébe ültette, meghívta pár italra, és igen csak becsiccsentettek. A lánynak vörös haja volt, mintha frissen jött volna a fodrásztól, tisztára olyan fényes, mint a reklámokban. Kék szeme volt, és agyonrúzsozott ajkai. Teljes mértékben rászállt Ashre, és ez tetszett neki. Andy azonban mintha megkukult volna. Nem szólt egy szót sem, egész idő alatt, csupán annyit:
    - Ennek a lánynak nagyon ismerős a hangja.
    Nem értettem miről beszél, de lassan kezdtek elszállingózni a vendégek, mi is összeszedtük a holminkat, és kiléptünk az ajtón.
    Beültünk a kocsiba, és kerestünk egy klubszerű helyet, ahol a srácok kitombolhatják magukat. Én vezettem, mert jóformán csak én voltam teljesen józan, mindenki ivott valamit. Eddig nem is tudtam, hogy a Black Flower ilyenkor átcsap kicsit kocsma jellegűbe - mindig hazamentem kilenc előtt.
      A klub nem volt dugig, de sokan voltak. Ash és a lány (akinek nem emlékeztem a nevére. Talán nem is mondta.) egyből a táncparkettre vágtattak, és erősen sztriptíz stílusú koreográfiába kezdtek. A lány vörös haja a kék fényben szinte világított, partnere pedig megbabonázva nézte. Lassan mindenki őket kezdte nézni. Mindkettejük nagyon beleélte magát a táncba. A lány elkezdett volna headbangelni, amikor minta úgy láttam volna, hogy szőke tincsek tűnnek elő. Nem foglalkoztam vele, talán alul van egy kis lenövése a lánynak - gondoltam magamban, és a fényekre fogtam, bár elég gyanús volt, mikor elképzeltem szőke hajjal. Nagyon, nagyon ismerősnek tűnt, csak tudnám, hogy honnan...
      Hajnali 2 körül aztán elvittem a srácokat a házukig, és jött a csaj is. Ash nem tudott betelni vele, folyamatosan magához fogta, és csókolgatta a nyakát, ebből sejthető volt, mi lesz otthon... Jake szinte már sírt, mennyire hiányolja a kutyáit.
     Amint hazaértünk, Ash le se vette a cipőjét, felvitte a lányt a szobájába, és bevágta az ajtót. Szerencsénkre hangszigetelt helyiség volt, ugyanis gyakorta történik ilyen. Andy ledőlt az ágyára, és egyből elaludt. Mielőtt befeküdtem volna mellé, körülnéztem a szobában.
      Tágas helyiség volt, zöldes falakkal, a banda posztereivel a falon. Az íróasztal meglepően rendezett volt; nem is használhatta túl sokat. A rajta csücsülő laptop békésen zümmögött, tápegysége egy elosztóba volt bedugva, ahová volt betéve még egy álló lámpa, és egy ventilátor. Az asztalon pár gyertya várta, hogy meggyújtsák. A padlón néhány ruhadarab hevert szerte szét. Az ablakon nem sütött be a Hold, de a csillagokat nézve átjárt a boldogság. Mosolyogva hajtottam álomra a fejem.
     Bárcsak ne ébredtem volna fel. Mert a következő nap hajnalán még sejtelmem sem volt, mi vár rám.